A kaktuszok szaporításáról röviden és tömören
A kaktuszok gyűjtése sokak számára szenvedély, és külön öröm, amikor saját nevelésű példányokkal bővíthetjük gyűjteményünket. A kaktuszok szaporítása – akárcsak más növényeké – odafigyelést, türelmet és tiszta környezetet igényel.
A kaktuszok szaporítása nemcsak hasznos, hanem rendkívül izgalmas és kreatív folyamat is. A saját nevelésű kaktusz nemcsak különleges dísze lehet gyűjteményünknek, hanem személyes sikerélményt is ad.
Az alábbiakban a három leggyakoribb szaporítási módot foglalom össze röviden: magvetés, dugványozás és oltás. Mindenki kiválaszthatja, melyik módszer áll hozzá legközelebb.
Fontos, hogy minden eljárásnál steril körülmények között dolgozzunk, mivel a fiatal növények rendkívül érzékenyek a gombás fertőzésekre.
Egy jól bevált módszer a Fleischer-féle sterilizálás: az ültetőládába kb. 2,5 cm vastag, előre elkészített talajkeveréket szórunk, majd sütőben átforrósítva fertőtlenítjük, hogy elpusztuljanak a kórokozók és kártevők. (Jelzem: nem valami kellemes illatú!)
Magvetés: az egyik leggyakoribb szaporítási mód
A magvetés nemcsak a gyűjtők kedvence, hanem sok esetben az egyetlen módja egyes kaktuszfajok szaporításának, főként azokénak, amelyek nem hoznak sarjakat.
A vetőmagokat megbízható forrásból – szakkereskedésből vagy tapasztalt gyűjtőktől – érdemes beszerezni. Vagy ha már van növényünk, akár arról is leszedhetjük az érett magokat.
Időzítés és előkészítés
- A vetés legideálisabb ideje április, amikor a melegedő idő segíti a gyors csírázást.
- 3–6 négyzetcenti talajfelületre 10–20 szem mag elegendő.
- A talajt vetés előtt enyhén megnedvesítjük, majd a magokat gombaölő szerrel kezeljük.
- A magokat a felszínre szórjuk, nem takarjuk be földdel.
Ezután a szaporítóedény tetejét zárjuk le átlátszó nejlonnal. Ha van ültető dobozunk, s annak van teteje, az a szerencsésebb eset.
Az edényt helyezzük napfényes ablak közelébe vagy nevelőlámpa alá. A páratartalom állandó fenntartása és 25–30 °C hőmérséklet a siker kulcsa.
A magok néhány napon belül csíráznak. Amikor megjelennek az első töviskezdemények, fokozatosan csökkenthetjük a páratartalmat, és szellőztethetünk.
Amikor a magoncok már túl sűrűn nőnek egymás mellett, át kell őket ültetni (tűzdelni) egy nagyobb tálcába. Erről a folyamatról is külön cikkben írtam. Az átültetett növényeket csak a második napon öntözzük meg először, hogy elkerüljük a gombásodást.
Dugványozás: egyszerű és gyors módszer
A dugványozás ideális időszaka ugyancsak április közepétől nyár elejéig tart. Ez a leggyorsabb és legegyszerűbb módja annak, hogy egy meglévő növényről új példányokat neveljünk. Nekem ez az egyik kedvenc szaporítási módszerem.
Lépései
- Éles, fertőtlenített késsel vízszintesen vágjuk le a sarjat az anyanövényről.
- Használjunk vastag bőrkesztyűt, hogy elkerüljük a tövisek okozta sérüléseket. (Egyes tapasztalt gyűjtők a sarjakat kézzel, segédeszköz nélkül is le tudják választani.)
- A leválasztott dugványokat ne ültessük el azonnal! Hagyjuk őket száraz, jól szellőző helyen 1–2 hétig, hogy a vágási felület begyógyuljon.
- Amikor az első gyökérkezdemények megjelennek, a sarjakat laza, homokos földkeverékbe ültethetjük.
Ez a módszer különösen alkalmas Opuntia, Mammillaria és más sarjadzó fajok szaporítására.
Oltás: haladóknak való technika
Az oltás nagyobb szakértelmet igényel, és általában speciális célokra használják:
- lassan növő fajok gyorsítására,
- virágozni nehezen hajlandó kaktuszok serkentésére,
- klorofill nélküli (albínó) formák életben tartására.
A beavatkozást nyáron végezzük, amikor a növények aktív növekedési szakaszban vannak.
A legjobb, ha oszlopos kaktuszokat (pl. Trichocereus, Myrtillocactus) használunk alanyként. De akár hétköznapibb Echinopsisokat is használnak alanynak (Nekem is egy Echinopsisra van feloltva egy Ariocarpus.)

Az oltandó növényt vízszintesen elvágjuk, majd ráhelyezzük a másik példány tetejére úgy, hogy az edénynyalábok pontosan illeszkedjenek.
Az oltványt gumigyűrűvel vagy zsinórral rögzítjük, amíg az összeforradás meg nem történik.
Ha sikeres volt az oltás, a két növény összenő, és a nemes (felső rész) fejlődése sokkal gyorsabbá válik.

