Sokáig az egyik kedvenc kaktusznemzetségem volt, már csak azért is, mert meghálálja a gondoskodást. Ráadásul szépségük mellett relatív könnyen tarthatók.

Valóban megunhatatlan a változatosságuk, nincs két egyforma belőlük. Nagyon könnyen hibridizálódik.

A csillagkaktusz (Astrophytum) a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó valódi kaktuszok (Cactoideae alcsalád) egyik, viszonylag ismert nemzetsége – ezt az ismertséget a dísznövényként kedvelt fajtáinak köszönheti. A nemzetséget a jelenlegi rendszertani besorolásban hat faj képviseli.

Az Astrophytum esetében az okozza a nehézséget, hogy fajtatiszta egyedet találjunk. 

Élőhelye

Az alig néhány fajból álló nemzetség Mexikó keleti államaiból való. Ez alól csupán az Astrophytum asterias a kivétel, amelyik az USA Texas államának Mexikóval határos déli területénél található füves síkságairól való.

Felépítése

Alakja többé-kevésbé gömbölyded, de ritkásan bordázott. A bordák száma fajonként és változatonként más és más lehet; egyeseké élesebb, másoké tompább, néhány változaté teljesen lapos.

A gyapjas areolák a bordák középvonalában ülnek; belőlük változó számú tövis nő – egyes fajoknak egyáltalán nincsenek is tövisei.

A legtöbb faj idősebb korában tömzsi oszloppá fejlődik; az Astrophytum ornatum akár egy méter magasra is megnőhet.

Bőrszövetét apró, fehér pikkelyszőr csomócskák foltozzák: ezek nemcsak a tűző naptól védik a növényt, de a vízgazdálkodást is segítik. Sűrűségük, elhelyezkedésük fajok és változatok szerint más és más; részben a környezettől is függ.

Virága

Nemcsak könnyen tartható, de jól virágzó kaktuszok is. 6–8 cm átmérőjű, a csúcsrészen fejlődő virágai sárgák; egyes fajok virágának torokrésze piros. Manapság már egyre elterjedtebb a piros, lilás árnyalatú változatai is. Ezt kimondottan keresik a gyűjtők.

Virágai alig egy-két napig nyílnak a déli órákban. A fejlett növényeken egyszerre több virág is nyílhat és a tenyészidő alatt többször is virágoznak.

Illatuk nincs, nem önbeporzók és kellő fény hiányában még napnyugta előtt összezáródnak, majd több napon át (3-7 nap) ismételten kinyílnak.

Tartása

Saját gyökerén (oltás nélkül) is jól fejlődik; az egyetlen kivétel az A. asterias: ez a leglassabban fejlődő, legkényesebb, a tartási hibákat legkevésbé toleráló faj.

A vizet jól áteresztő talajt kedveli; kevés mészkőőrleményt is keverhetünk hozzá, ezt külön meghálálják.

Fényigényes, ezért lakásban csak napfényes helyen tartható; lehetőleg délre néző ablakban, erkélyen. Fényhiányában megnyúlik, elveszíti jellegzetes alakját.

Tavasztól őszig a szabadban is nevelhető; a teleltetés után egy-két hétig árnyékolással kell a napfényhez szoktatni, különben megéghet. A szoktatás után bőséggel virágozva hálálja meg a napfényt.

Ha azt akarjuk, hogy jól fejlődjön és virágozzon, nyáron rendszeresen öntözni kell, de fontos, hogy két locsolás között hagyjuk kiszáradni a talajt.

Az öntözését ősztől ritkítani kell, majd a pihenési időszakban (késő ősztől tavaszig) teljesen abba kell hagyni.

Télen akár egy csepp víztől is megrothadhat, elpusztulhat. Teleltetni 6–10°C-on célszerű, de rövid ideig egy-két fok mínuszt is elvisel.

Szaporítása

Az astrophytum szaporítása magvetésről történik, mivel nem, vagy csak nagyon ritkán sarjadnak – kivétel ez alól néhány hibrid faj. A magok elég nagyok és jó arányban kelnek ki.

Kártevői

A kaktuszok általános kártevői veszélyeztetik az astrophytumokat is. A kaktuszok állati kártevői többen vannak, de a gombák veszélyesebbek. Állati kártevők között találjuk a takácsatkákat, pajzstetűt, gyapjastetűt, stb. A gombakártevők a fitoftórák, a fuzárium és a botritisz.

Érdekessége

A különleges alakú és díszítettségű Astrophytum nemzetség története igen változatos és érdekes.

A nemzetséget és a nemzetségnevet dr. Antoine Charles LEMAIRE (1801-1871) belga fajleíró, kertészeti szakíró alkotta, aki a botanika professzoraként Genfben és Párizsban is tevékenykedett. LEMAIRE megfigyelte hogy az addig az Echinocactus nemzetségbe sorolt 2 különböző fajú (E. asterias, E. myriostigma), de nagy hasonlóságot mutató kaktuszoknak a testfelületén fehér, apró pikkelyeknek tűnő, hópiheszerű csomók találhatók. E külső jegyek alapján különítette el a gyűjtőnemzetségtől, és alkotta meg az új nemzetséget 1849-ben.

Lemaire nem tévedésből, hanem tudatosan használta a tengericsillag nevet, mert a Monville által hozott A. myriostigma példányok még fiatal, tehát lapított gömb alakú kaktuszok voltak, s ezek felülnézeti képe alapján választotta az Astrophytum nemzetségnevet. A 21 évvel azelőtt ismertté vált Echinocactus ornatum ugyan még kimaradt az új nemzetségből, de 73 év elteltével BRITTON & ROSE 1922-ben ezt pótolta.

A 6 faj rendszertani besorolásának, fajleírásának és felfedezésének dátumai az alábbiak:

1. A. asterias (Zucc) Lem 1845.

•   A. asterias
•   A. asterias "5 ribs"
•   A. asterias "albino".
•   A. asterias "nudum"
•   A. asterias "prolifera"
•   A. asterias "star shape"
•   A. asterias "variegata"
•   A. asterias cv. AKABANA (Red flowers)
•   A. asterias cv. FUKURYU
•   A. asterias cv. HAKUUN
•   A. asterias cv. HAKUUN forma prolifera
•   A. asterias cv. HANAZONO
•   A. asterias cv. KIKKO "nudum"
•   A. asterias cv. KIKKO "nudum albinum"
•   A. asterias cv. LINE AREOLES
•   A. asterias cv. OOIBO KABUTO
•   A. asterias cv. OOIBO RURI (nudum) KABUTO.
•   A. asterias cv. SUPERKABUTO
•   A. asterias cv. SUPERKABUTO "5 ribs"
•   A. asterias cv. SUPERKABUTO "cristata"
•   A. asterias cv. SUPERKABUTO "Snow type"
•   A. asterias cv. SUPERKABUTO "Star type"
•   A. asterias cv. SUPERKABUTO "zebra type" (V-Type or Tiger

2. A. capricorne (Dietr) B&R 1851.

• A. capricorne
• A. capricorne "crassispinoides"
• A. capricorne var. crassispinum
• A. capricorne var. minor (minus)
• A. capricorne var. niveum
• A. capricorne var. senile
• A. senile "rosa"
• A. capricorne var. aureum

3. A. caput-medusae (Vlzco+Nvrz) Hunt 2002.

4. A. coahuilense (Moel) Kays 1927.

• Astrophytum coahuilense
• Astrophytum coahuilense "KIKKO"
• Astrophytum cohauilense "LITTLE FLOWERS"

5. A. myriostigma Lem 1839.

• A. myriostigma
• A. myriostigma bicostatum
• A. myriostigma columnare
• A. myriostigma cv. FUKURYU (type A)
• A. myriostigma cv. FUKURYU (type B)
• A. myriostigma cv. FUKURYU (type B) nudum variegata.
• A. myriostigma cv. HAKUUN
• A. myriostigma cv. HAKUUN nudum
• A. myriostigma cv. HAKUUN nudum forma cristata
• A. myriostigma cv. HAKUUN tricostatum
• A. myriostigma cv. HUBOKI
• A. myriostigma cv. HUBUKI
• A. myriostigma cv. KIKKO
• A. myriostigma cv. KIKKO nudum
• A. myriostigma cv. LAIMAKE
• A. myriostigma cv. LOTUSLAND
• A. myriostigma maculatus forma cristata
• A. myriostigma multicostatum
• A. myriostigma nudum
• A. myriostigma nudum forma cristata
• A. myriostigma nudum forma variegata
• A. myriostigma nudum cv MAIDEN BLUSH
• A. myriostigma cv. ONZUKA
• A. myriostigma cv. ONZUKA ball type
• A. myriostigma cv. ONZUKA columnare
• A. myriostigma cv. ONZUKA cristata
• A. myriostigma cv. ONZUKA + HAKUUN
• A. myriostigma cv. ONZUKA + KIKKO
• A. myriostigma cv. ONZUKA quadricostatum
• A. myriostigma cv. ONZUKA tricostatum
• A. myriostigma cv. ONZUKA tricostatum + FUKURYU (type A)
• A. myriostigma cv. ONZUKA white form
• A. myriostigma quadricostatum
• A. myriostigma quadricostatum nudum
• A. myriostigma v. strongylogonum
• A. myriostigma v. strongylogonum cv. COSTA
• A. myriostigma tricostatum
• A. myriostigma tricostatum FUKURYU (type A)
• A. myriostigma tricostatum nudum
• A. myriostigma variegatum

6.A. ornatum (DC) Weber ex B&R 1828.

• Astrophytum ornatum
• Astrophytum ornatum forma Meztitlan
• Astrophytum ornatum var mirbelii
• Astrophytum ornatum var. virens
• Astrophytum ornatum forma cristata