Gyapjastetű, az ősi ellenség
Minden igyekezetem ellenére, egyik kaktuszomon gyapjastetű vert tanyát. Ilyenkor az első és legfontosabb teendő, elkülöníteni a többi növénytől és azonnal megkezdeni a rovarölős védekezést.

 

 

A téli teleltetés során vettem észre, hogy egyik kaktuszomat gyapjastetvek lepték el. Bosszúság a javából! Mindez annak ellenére történt meg, hogy a teleltetés előtt növényvédőszerrel az összes kaktuszomat lepermeteztem.

A gyapjastetűről korábban már írtam egy részletes cikket, ezért magáról a tetűről csak pár szót említenék. Apró kis rovar, puha, rózsaszínes-szürkés testű, csupán 4 mm hosszú, fehér viaszos por és fehér rojtos szálak borítják. A gyapjastetű fiatal és a kifejlett egyedei egyaránt a növények nedveit szívják. Ezért ha nem védekezünk időben ellenük, a növény pusztulásához is vezethet. A kaktuszok esetében még nehezebb észrevenni a megjelenésüket, hiszen kezdő gyűjtők az aerolák aljában található fehér pihe csomócskáknak is gondolhatják.

 

Ne halogassuk a kezelést!

 

Első lépésben azonnal különítsük el a fertőzött növényünket a többitől. Először hatásos a mechanikus kezelés, azaz szedjük le a tetveket, amennyit csak tudunk! Kaktuszainkról egy finom pálcikára tekert vattacsomóval vagy fülpucoló rudakkal, amelyet szeszbe vagy rovarolőszerbe mártogatunk, távolíthatjuk el a kártevőket. A cserepet is töröljük át, még az alját is, ugyanis ott szeretnek leginkább megbújni a gyapjastetvek. Azonban ez korántsem elég! Ha megjelent a fertőzés akkor biztosak lehetünk benne, hogy növényünk rejtett hajlataiba is befészkelték magukat.

Ezért permeteznünk kell! Ne halogassuk a védekezést, mivel elég gyorsan szaporodnak, s azon kaphatjuk magunkat, hogy már az egész gyűjteményünk fertőzött. Mindenképp nézzük át a tetves kaktuszunk környékén lévő növényket is, mert igencsak elképzelhető, hogy már azokra is átterjedtek a nedvszívók. Borzasztóan gyorsan képesek átvándorolni!

A növényvédő szerek közül ezesetben inkább a kontakt szereket ajánlanám. Növényeink téli pihenőn vannak, azaz leállt a vegetációjuk, a szisztematikus szereket most nem tudják felszívni. A gond a kontakt mérgekkel, hogy kevésbé hatásosak, hiszen nem biztos, hogy a permetezés során mindenhová eljutnak. Emellett a gyapjastetvek testfelülete viaszos bevonattal rendelkezik, illetve az általuk képzett "vattacsomók" is védik a fészket, és a benne található petelerakásokat. Valamennyit azért csak elpusztítnak belölük. Ezért mindenképp adjunk a permetlénkhez egy kis adag (1literhez kb egy evőkanálnyi) folyékonyszappant vagy feloldott mosószappant. Permetezéskor ne csak a növényt locsoljuk be alaposan, a talajába is jusson.

Ha a fertőzés a tél végén történik, és az időjárás is megengedi, akkor érdemes kitenni kaktuszunkat egy védett helyre, hogy csapadék azért ne érje. Ugyanis a gyapjastetvek nem kedvelik a hideget, mozgásuk lelassul ilyenkor, fagy esetén - amit elméletileg a kaktuszok többsége minden probléma nélkül átvészel - elpusztulnak, nem bírják a mínusz fokokat.

Kontakt szer: Decis, Calypso 480SC, Faster

Az is lényeges, hogy ne csak magát a kaktuszt és talaját kezeljük, hanem a környező növényket, polcot, cserepet, falat és mindent, hiszen a tetvek előszeretettel rejtőznek a kis résekbe, illetve a lerakott peték később újra támadhatnak. (Valószínű ebben a konkrét esetemben is ez történt. Ugyanis nem volt fertőzött növényem, amikor bekerült a teleltetőbe, s amit lejárt úgymond a szisztemikus szer egyhónapos hatása, jelent meg a fertőzés. S azon a helyen, ahol tavaly is találtam.) Vagyis az is elengedhetetlen, hogy teleltetés előtt a helyet is lepermetezzük, hogy a rejtőző kártevőket is elpusztítsuk.

Tavasszal mindenképp ültessük át a fertőzött növényt friss földbe, különítsük el egész nyárra, s ha már időszerű, akkor permetezzük felszívódó szerekkel is. A fertőzött növény kicserélt talaját pedig dobjuk el!

 

Áztassuk be

 

Ha a fertőzés már nagyon elterjedt, akkor permetszeres lébe áztassuk be a kaktuszt. Vagyis kivéve a cserépből, rázzunk le a földet a gyökeréről - ezt a földet el kell dobni természetesen - majd tegyük bele a lébe úgy, hogy teljesen belepje. Fél óra után vegyük ki, mivel ha tovább marad, károsodhat a növény. Utána hagyjuk kiszáradni, akár tavaszig is maradhat így talaj nélkül.

A konkrét esetben először Actarával permeteztem, mert éppen ez volt „kéznél". Azonban egy hétre rá megismételtem a permetezést Decissel, ami egy kontakt szer és ebbe is áztattam be a kaktszt. (A Decist ne használjuk szobában, mivel igen kellemetlen szaga van!)

Az is elkerülhetetlen, hogy vegyszeres védekezést ötnaponta ismételjük meg. Nagyon fontos, hogy mindig más szert használjunk, mivel a kártevők könnyen hozzászoknak és rezisztensé válhatnak egyfajta rovarölőre. Váltogatni kell. A szereknél mindig olvassuk el a használati utasításaikat, s kövessük azokat. Magunk védelméről se feledkezzünk meg, permetezéskor mindig használjuk védőruházatot, védőszemüveget, kesztyűt.

A gyapjastetűtől roppant nehéz megszabadulni, ezért mindig tartsuk szemmel gyűjteményünket.

 

 

 

 


Még nincsenek megjegyzések. Hozzászóláshoz regisztráció szükséges.