Télálló agávék
Nemrégiben keltették fel az érdeklődésemet a télálló kaktuszok és agávék. Be is szereztem néhányat. Ezeknek, s még néhány agavának a leírását osztom meg veletek.

Oly annyira felkeltették, hogy a kertben kialakítottam egy, kizárólag télállókból lévő kis sarkot. A kutatás közben, hogy mi is kerüljön ebbe a kis szigetbe, nemcsak télálló kaktuszokra bukkantam, hanem agavékra is, amelyek - bármily fura - a mi havas, fagyos, zimankós teleinket is átvészelik. Az agavékat eddig is nagyon kedveltem, most azonban még inkább a figyelmem fókuszába kerültek.

 

 

Agávékról általában

 

Az Agave nemhez tartozó Agávéfélék általában monocarpikusak, azaz minden rozetta csak egyszer virágzik, majd virágzás után elpusztul. Inkább mezofiták, mint xerofiták, nem kimondottan a száraz sivatagok növényei.

Élőhelyeiket tekintve az agávéfélék általában a melegebb éghajlaton élnek, de átnyúlnak Délnyugat Mexikóban, Közép-Amerika és a Karib-térségbe is. Néhány faj magasabb tengerszint felett található, Arizona, Utah, Nevada és Mexikó területén fellelhető, ahol télen rendszeresen rendkívül alacsony hőmérséklet is előfordul. Ezért nem különösen meglepő, hogy néhány faj, károsodás nélkül kibírja a hazai telet. A helyzet azonban bonyolultabb, mivel a faj tálállósága függ annak származási helyétől.

Ahogy sok esetben most se keverjük össze a fagyállóság és a télállóság fogalmát. A hőmérséklet érték azt jelzi, hogy a fagy-rezisztencia az adott fajra jellemző, és nem sokat mond a téli edzettségről. Téli edzettség egy genetikailag meghatározott tulajdonság, amellyel a növény képes elviselni az összes környezeti tényezőt (nedvesség, hőmérséklet-ingadozás, a szél, hó) a téli szezonban. Ennek következtében, a fagy-rezisztencia azt jelenti, hogy a növény képes fennmaradni bizonyos alacsony hőmérsékleten rövid ideig, de nem feltétlenül azt jelenti, hogy a növény képes károsodás nélkül elviselni több napos tartós fagyot. A legnagyobb probléma ezen a környéken a téli csapadék és a magas páratartalom mellett, az őszi és a téli fagy együtt.

A helyi téli éghajlati viszonyokat sajnos csak kevés taxon tudja elviselni, csak ezeket nevezhetjük tálállóknak, melyek alkalmasak a szabadban tartásra. Elsősorban ezeket szeretném ismertetni.

 

 

Biztonságosan teleltethető agavék

 

Agave havardiana


Élőhelye Texas, Chihuahua és Coahuila, Mexikó, 4000 méteres magaságban találhatóak.

Hatalmas szépség, élőhelyén alkalmanként -18-20 fokot is kapnak. Teljes mérete 100-150 cm között is megtalálható.

Európában több változata is megtalálható. A kékesebb , vékonyabb , hosszú csúcstövisű leveleket növesztő, mely kissé érzékenyebb a fagyokra. Ezeknek előfordul, hogy telente a legújabb levelei megfagynak , foltosodnak, ezeket a nyár folyamán elnövik. Ennek a változatnak szüksége van téli védelemre. A másik változat a halvány zöldes-kék, erősen kanalas változat, amely vastagabb tövisben végződik és merevebb, szemmel láthatóan erősebb leveleket növeszt. Ez a faj szinte a teljes télen kaphatja a havat jeget, nem okoz benne kárt.

Krémsárga virágait gyertyatartó szerű száron, 20-40 éves korában hozza.

Télen ajánlott csapadékvédelmet biztosítani számára.

 

 

Agave utahensis

 

Kelet Mojave sivatagban, azaz az Egyesült Államok Utah, Nevada, Arizona és Kalifornia államaiban fellelhető, mészkő talajon őshonos. Nagyon hasonlít a gracilipeshez, bár levelei kissé sötétebb zöldek, csúcsban jobban elvékonyodnak és rozettája sűrűbb. Rozetta 15-60 cm magas, 20-100 cm széles, nyitott sűrű és kompakt. Levelei több, számos, 12-50 cm hosszúak és 2,5-5,5 cm szélesek, lándzsa alakúak, tüskés szélűek. Sok sarjat hoz így terjed, kolóniákat alkotnak. Idős korára kis törzset nevel a nagy levélhozamnak köszönhetően. Nagyon lassú növekedésű.

Virágai sárgák. A virágzó szára nem elágazó, mint az Agave desertinek. A fürt virágzata nagyon magas, akár a négy méter magasságot is elérheti.

Hidegtűrése -18,-20 fok, de egyesek szerint a -29 fokot is kibírja.

 

 

Agave utahensis var. nevadensis


Ez az agave már kirzárólag varriansnevén is ismert. Az Egyesült Államokból, Kaliforniából és Nevadából száramazik. Mojave sivatag keleti részén, hegyvidékes, sziklás talajon nő, 1200-1900 méteres magasságban.

Könnyen nevelhető és kisebb termetű agave fajtának számít. Lassan növő. Kimondottan mutatósak a zöldeskék színű levelei végén található tövisek. Rozettája 15-30 cm magasra és 25-30 cm szélesre nőhet meg.

Fagytűrése -18 fok, száraz körü még több is.

 

 

Agave utahensis var. kaibabensis

 

Sokan keverik a utahensissel, hisz sokszor keresztezik egymással őket, de többnyire kisebb termete a jellemző.

Fagytűrése: -20 fok.

 

 

Agave parryi

 

Élőhelye Arizona, Új-Mexikó és Észak-Mexikó, Texas. Ez a faj is gyakran jelöli a sivatag határait.

A parryi a kis- és közepes méretű agavék közzé tartozik, úgy 45 cm magas és 60 cm széles rozettát alkot. Levelei szürkés zöldek és tövisekkel szegélyezettek, csúcsán szintén kiálló, hegyes tövissel. Jellegzetessége pont ezek a sötét, barna vagy fekete tövisek.

Idősebb, 20-22 éves korában virágzik. A 3-4 magasságot is elérheti a virágszára. Virágzás után elpusztul.

A parryiknak sok variánsa létezik. Jó fagytűrőnek számít. Egyes alfajati csak -12-13 fokot bírják szárazon.

Fagytűrése: -18-20 fok.

 

 

Agave neomexicana

 

Új-Mexikó hegyvidékes területeiről, Mexikó északi részéről, valamint Texasból származik.

A legjobban teleltethető agavék egyike.

A kis- és közepes méretű agavék közé tartozik. A kifejlett példányok 70-100 cm-ek.

Levelei merevek, szélesek, zöldeskék színűek, szélüket fekete tövisek szegélyezik.

Csak idős, 25-30 éves korában virágzik  először. A sárga virágának 3-4 méter magas szára is lehet, ami egy egyméteres növénynél igencsak feltűnő jelenség.

Könnyen hoz sarjakat, s inkább ezzel szaporítható.

Élőhelyén gyakran -20 fok alatti hőmérsékleteket kell átvészelnie. Fagytűrése: -29 fok.

 

 

Agave megalacantha (inaequidens)


Mexikóból (Jalisco, Hidalgo, Michoacan, Mexico, D.F., Morelos, Puebla) származik. Sziklás lejtőkön, fenyő-tölgy erdőkben, 1800-2400m magasságban él.

Jellegzetes tövisei vannak, a levelei középen kiszélesednek.Az országban már több éve minden védelem nélkül jól telel, németországi gyűjtőknél is védelem nélkül díszeleg a kertekben.

Nagyra növő 80-100cm a kifejlett növény mérete. Rozettája nyitott. Jól sarjad, egymástól 30-40 cm-re bújnak elő a fiatal egyedek.

A levelek változatosan lándzsásak, mereven állóak vagy kihajlók. Színük világos zöldtől a sárgászöldig, ritkán még finoman hamvas is. A levélszélek hullámosak, csipkézettek. a fogak a levélszélen kétalakúak, egyenesek vagy változatosan görbültek, színűk gesztenyebarnától a sötétbarnáig változhat. A csúcstövis erős, szélesen, mélyen kanalas felül, 2,5-5,5 cm sötét barna.

Fagytűrése: -18-20 fok, de akár a -23 is kibírja. Ha biztosra akarunk menni, akkor csapadékvédelem azért nem árt számára.

 

 

Télállóak, de csapadékvédelem ajánlott

Agave ovatifolia

 

Agavék királynője, amelyet még bálnanyelv agavénak is becéznek. Nagyon ritka, újonnan felfedezett faj. Természetes körülmények közöt Mexikó északkelti részén, 1100 és 2100 méter magasságban találhatjuk meg. A gyorsabban növő agavék közzé tartozik. Az átmérője kifejlett állapotban akár a 1,5-2 métert is elérheti.

Levelei merevek, széles, kanalas szerűek, porszerű szürkésfehér színűek, szélei fogazottak, csúcsán pedig kiálló tövis található.

Ugyancsak idős korában, 20-40 évesen virágzik. A virágok sárgászöld színűek.

Fagytűrése: -15 fok, de csapadékvédelme javasolt.

 

 

Agave lechuguilla

 

Élőhelye Sonora és Chihuahua sivatag, (Chihuahuan sivatagban Trans-Pecos Texas, Új-Mexikó déli részén, és Észak-Mexikó déli Hidalgo). Gyakran jelöli a sivatag határait. Mindig mészkövön fordul elő, sziklás talajon  900 és 2100 méteres magasságban. Élőhelyén gyakran „kis salátának" is becézik.

Halvány vagy sárgás zöld levelei 45 cm magas és 50-60 cm széles rozettát alkotnak. Levelei merevek, kemények, egyenesek, nagyon éles széllel, akár egy tőr, könnyen megsértik a bőrt, elvágják a ruhát. A helyi indiánok korábban kötelek és szőnyegek szövésére is használták a levelek rostjait.

A virágai sárgák, vörösesek, a virágszár elérheti a 4 méteres magasságot.

Fagytűrése eléggé kitolódott ennek a fajtának is, kibírja a -15, esetekben pedig a -20 fokot is kibírja szárazon. Csapadékvédelem szükséges.

 

 

Agave toumeyana

 

Az Agave toumeyana Közép- Arizonából, az Amerikai Egyesült Államok köves lejtőiről származik, általában 600 és 1600 méteres magasságban található. Az első leírását William Trelease tette közzé 1920-ban.

A toumeyana telepeket képez. A növény 20-30 cm magasságúra és 30-80 cm átmérőjűre nő meg. Levelei rendezettek, merevek vagy enyhén hajlítottak, lándzsa alakúak. Ezek élén szabálytalan, finom fogú tövisek találhatóak.

Június-júliusban virágoznak, a sárga színű virág szára elérheti a 2-3 m magasságot is.

Fagytűrése: -10-12 fok.

 

 

Agave toumeyana var. bella

 

Az Agave toumeyana var. bella az Agave toumeyana egyik alfaja, viszont mindenben a kisebb méret jellemzi. Nagyon hasonlít az Agave parviflorára, azonban a levél és virág szerkezetében vannak eltérések az utóbbitól. Először 1960-ban jelent meg a róla szóló leírá. Ezüst Dollárnak is nevezik.

Közép Arizonából (USA)származik. Szinte kizárólag sziklás hegyoldalakon, magas fennsíkokon, mészkő és bazalt lejtőkön fordul elő, 800-1700 méteres magasságban.

Levelei vékonyak merevek, amelyeket feltűnő fehér szálak diszitenek, a rozettának tetszetős rendezett megjelenést adva.

A Bella mindenben sokkal kisebb, mint az eredeti toumeyana. A bella könnyen képez telepet. Rozettája legfeljebb 25 cm magasságot és 20-25 cm átmérőt ér el. Levelei 9-20 cm hosszúak, 0,6-2 cm szélesek, sötét zöldek, a jellegzetes fehér szálakkal, amelyek felkunkorodnak, felgöndörödnek. A fehér szálak nedvességtől kiegyenesednek, de amint megszáradnak ismét begöndörödnek.

A virágai is kisebbek, mint az eredeti fajé. Úgy másfél méterre nő meg a szára, halvány zöld, sárga színűek.

Elég jól tartható fajta, könnyebben nő. Különösen jól társíthatóak Echinocereusokkal és Escobariákkal.

Fagytűrése -12 fok, de szárazon akár ennél valamivel többet is kibír.

 

 

Agave montana

 

Pár éve felfedezett gyönyörű ritkaság. Teljes mérete elérheti a 150-180 cmt, azaz óriásira nőhet.

Élénk zöld, kékes lenyomatú levelei vöröses tövisben végződnek.

Szakirodalmak szerint élőhelyén alkalmanként a -15c-t is sérülésmentesen átvészeli, csapadékos teleken! A növény levél rozetta töve sok vizet tárol, ezért a tartós fagyokat nem bírja! Feltételezhetően élőhelyén alkalmi rövid időre kapja a nagy hideget.

Nálunk a gyakori, 3-4 hetes folyamatos, akár éjjel-nappali fagyokban teljesen átfagy a növény és 10-ből 5-6 el is pusztulhat már -11-12 celsius foknál . A többi növényen jelentős levél fagykárok jelentkeznek. Tehát védelem nélkül nem tudjuk megőrizni teljes szépségét illetve nagy kockázatnak tesszük ki a túlélés tekintetében.

 

 

Agave gentryi

 

Élőhelyét tekintve a montanával azonos fenyves hegyvidékeken, 2000m felett található meg.

Fagytűrése aszakirodalmak szerint: -12-15 fok.  Azonban egyesek szerint a hazai körülmények között már a -10 fokot sem bírta ki, s szárazon biztonságosan csak -8-9 fokig fagytűrő.

 

 

 

 

 

További mérsékelten fagytűrő fajták: Agave filifera (-10), Agave parrasana (-12-14),  Agave macroacantha blue (-4-6), Agave victoria regina (-10), Agave palmeri (-15-17), Agave ferox (-6-8), Agave angustifolia marginata (-4-8). Ugyanakkor az elterjettebb Agave americana is kibír -5 fokot.

 


Még nincsenek megjegyzések. Hozzászóláshoz regisztráció szükséges.