Kaktuszok „keresztapjai” II.
A cikk első részében általánosságban és a kaktuszok rendszerezőivel foglalkoztam. Most konkrétan rátérek a kaktuszok neveinek etimológiájára.

Íme néhány közismertebb (s persze a teljesség igénye nélkül), s általam szubjektíven kiválasztott kaktusznemzetség nevének a kialakulása:

 

Ariocarpus nemzetségnév kialakulása

Az ariocarpus latin szó a Tóth Ferenc és Ujréti Miklós latin-magyar kisszótára szerint galagonya termésűt jelent magyarul. A szó maga görög eredetű, s az ide tartozó kaktuszok termésének kinézetére utal. Az Ariocarpus név gyapjas termésű kaktuszt jelent.

Először Alwin Berger (1871-1931) írta le a nemzetséget. Viszont az Ariocarpus nemzetség első példányát 1838-ban Mexikóban Galeotti, a brüsszeli botanikus kert igazgatója gyűjtötte be.

 

Astrophytum nemzetségnév kialakulása

Az Astrophytum nemzetségnév az ógörög aster, astro- (csillag) és a phyton, -phyto (növény) szavak összevonásából és latinosított változatából keletkezett, vagyis a jelentése csillagnövény. Ebben az esetben a csillag nem az égitestre, hanem a tengericsillag - mint állat - felülnézeti alakjára utal.

A különleges alakú és díszítettségű Astrophytum nemzetség története igen változatos és érdekes. A nemzetséget és a nemzetségnevet dr. Antoine Charles Lemaire (1801-1871) belga fajleíró, kertészeti szakíró alkotta, aki a botanika professzoraként Genfben és Párizsban is tevékenykedett. Lemaire nem tévedésből, hanem tudatosan használta a tengericsillag nevet, mert a Monville által hozott A. myriostigma példányok még fiatal, tehát lapított gömb alakú kaktuszok voltak, s ezek felülnézeti képe alapján választotta az Astrophytum nemzetségnevet.


Aztekium nemzetségnév kialakulása

Az Aztekium nemzetségnév arra utal, hogy a kaktusz megjelenése az aztékok rúnáira, azaz rovásírására és díszítő motívumaira emlékeztet. A névadásban az is szerepet játszott, hogy a maja-tolték indián népcsoportok helyét átvevő aztékok birodalmi központja a mai Mexikóban volt, és ezt a kaktuszt is itt fedezték fel. Magyarul aztékkaktusznak, más néven varacskoskaktusznak vagy gombolyagkaktusznak is nevezik.

Az Aztekium nemzetséget Friedrich Bödeker (1867-1937) német iparos, festőművész, a Mammillaria- és az Echinocereus-fajok kutatója, új fajok leírója, az Aztekium ritteri felfedezését és leírását követő évben írta le. Bödeker az újonnan felfedezett fajt először Echinocereus ritteri néven írta le, de hamarosan felismerte, hogy ez a kis termetű, különleges kinézetű új taxon merőben különbözik az addig ismert bármelyik kaktusztól. Kiemelte az Echinocereus gyűjtőnemzetségből és az önálló monotipikus Aztekium nemzetséget hozta létre

 

Copiapoa nemzetségnév kialakulása

A kaktuszcsalád a származási helyéről, azaz Chile egyik városáról, Copiapóról kapta nemzetségnevét. Barnás kinézete miatt magyarul chilei csokoládékaktusznak is nevezik.

 

Coryphantha nemzetségnév kialakulása

A coryphantha görög eredetű összetett szó, jelentése tetején virágzó. A nemzetség már a XIX. századi leírásokban is szerepel.

 

Discocactus nemzetségnév kialakulása

A Discocactus nemzetségnév első tagja a görög discos (disc) szóból származik, jelentése: korong. Tehát a Discocactus korong alakú kaktuszt jelent.

A Discocactus nemzetségnevet Dr. Louis Ludwig Karl Georg Pfeiffer (1805-1877), a németországbeli Kasselben élő orvos és kaktuszszakértő publikálta először 1837-ben a Discocactus insignis faj leírásakor az Allgemeine Gartenzeitung V, 241. oldalán.

 

Echinocactus nemzetségnév kialakulása

Az összetett szóból álló tudományos nemzetségnév. Echinocactus az ógörög eredetű latin echinos (echinus) szóból - amely tengerisün jelentésű - és a latin cactus szóból származik. A teljes szóösszetétel jelentése tehát: tengerisünkaktusz (tengerisünhöz hasonló kaktusz).

A nemzetségnevet dr. Heinrich Friedrich Link (1767-1851) és Christoph Friedrich Otto (1783-1856) német botanikusok használták először. Link a botanika professzora és a Berlini Botanikus Kert igazgatója volt. Otto dísznövénykertész, a Berlini Botanikus Kert inspektoraként (felügyelő, intéző) dolgozott Link igazgatósága idején. Linkkel együtt több gömbkaktusz leírása fűződik a nevükhöz. Pl. az E. platyacanthus, Gymnocalycium denudatum, Mammillaria rhodantha ssp. rhodantha. A Stenocactus phyllacanthus-t (Dietrich & Otto) másik leíró társával, míg a Matucana haynei ssp. haynei-t (ezt később Salm-Dyck kiegészítette) és a Parodia muricatus-t egyedül írta le. Ezenkívül dr. Louis Ludwig Georg Karl Pfeiffer (1805-1878) német kaktuszkutatóval és fajleíróval is dolgozott, együtt írták 1843-ban az „Abbildung und Beschreibung Blühender Cacteen" c. könyvet.

 

Echinocereus nemzetségnév kialakulása

Az Echinocereus nemzetségnév ógörög-latin eredetű szóösszetétel, melyben az echinos ógörög szó sünt, sünszerűt, esetleg tengerisünt, a cereus latin kifejezés pedig fáklyát, gyertyatartót, kandelábert, viaszgyertyát, átvitt értelemben (alacsony) oszlopos kaktuszt jelent. Az előtag a gyökér kivételével az egész kaktusztest tövisességére, az utótag a szár formájára utal, tehát sünoszlopkaktusz a jelentése.

A nemzetséget dr. Georg Engelmann (1809. 02. 02. - 1884. 02. 04.) német orvos-biológus, botanikus és kaktuszgyűjtő írta le 1848-ban. Az oszlopszerű alakjuk és a zöld bibék alapján felismerte a közeli rokonságokat, s ezeket a fajokat kiemelte az Echinocactus gyűjtőnemzetségből, mivel a többi oszloptermetű fajtól így kívánta megkülönböztetni.


Echinopsis nemzetségnev kialakulása

Az Echinopsis név két görög szó összevonásából kialakított tudományos kifejezés. Az első tag - echinos - jelentése (tarajos) sün, az utótag - opsis - jelentése megjelenés, látszat, hasonlóság. Tehát az Echinopsis nemzetségnév jelentése: sünhöz hasonló kaktuszok, azaz sünkaktuszok. Az Echinopsis nemzetségnevet Dr. Joseph Gerhard Zuccarini (1797-1848) német botanikus, kaktuszkutató és fajleíró, a Müncheni Botanikai Egyetem professzora alkalmazta először.


Escobaria nemzetségnév kialakulása

Az Escobaria nemzetséget Britton és Rose a mexikói Numa Pompilio Escobar Zerman (1874-1949) és Romulo Escobar Zerman (1882-1946) természetbúvár testvérpárról nevezte el érdemeik elismeréséül, mivel nagyban segítették kutatómunkáikat.

Régebbi források az Escobaria fajokat a Cochiseia, Coryphantha, Echinocactus, Gymnocactus, Mammillaria, Neobesseya és Neolloydia nemzetségekbe sorolták. Britton & Rose a közös jegyek alapján kiemelték a rokonfajokat korábbi rendszertani besorolásokból - ami akkor legfeljebb 9 taxon lehetett - új nemzetségnév alatt egyesítették őket, és az általuk 1919-1923-ban készített „The Cactaceae" négykötetes rendszertani művükben írták le és publikálták először. A nemzetség típusfajául az Escobaria tuberculosa-t választották.


Ferocactus nemzetségnév kialakulása

A Ferocactus a latin ferus, azaz 'vad' és a cactus 'kaktusz' szavakra vezethető vissza. A generikus név az ide tartozó fajok vad, igen erős, merev töviseire utal, amelyek gyakran horgasak. Magyarul hordókaktusznak is nevezik.

 

 

Gymnocalycium nemzetségnév kialakulása

A Gymnocalycium nemzetségnév két ógörög eredetű szó összevonásából keletkezett. Az első tag (gymnos) jelentése csupasz (a kaktuszokra vonatkozóan szőrtelen, tövistelen virág), a második tag (calyx) jelentése csésze, csupor, kehely. A nemzetségnév a receptaculum és a pericarpium által alkotott üreges virágrészre, azaz a virágcsőre utal, melynek külső felszíne csupasz, vagyis nincs rajta sem szőrzet, sem tövis. Szó szerint tehát e kaktusznemzetségre vonatkozóan a Gymnocalycium , csupaszkelyhű virágúakat jelent.

A Gymnocalycium nemzetségnevet dr. Louis Ludwig Karl Georg Pfeiffer (1805-1877) német orvos, kaktuszkutató és -szakértő 1843-ban használta először A. Schelhase, kasseli kertész növénykatalógusában, majd 1845-ben Christoph Friedrich Otto (1783-1856) szerzőtársával közösen alkotott művében írta le.

 

Leutenbergia nemzetségnév kialakulása

A Leutenbergia principis nevet először 1848-ban használta Sir William Jackson Hooker (1785-1865) angol botanikus. Még agave kaktusznak is nevezik. Egy fajtából álló nemzetség.

 

Lophophora nemzetségnév kialakulása

Az ógörög szóösszetételű Lophophora tudományos név első tagja a lophos bojt, bóbita, dudor, csomó, taraj, üstök jelentésű, míg a phoros hordozó, tartó, viselő értelmű - utalva a rojtos, bojtos, bóbitás, a tenyészcsúcs és az areolák szőrképletéből hajtincsszerűen kinövő gyapjúcsomókra. Tehát a jelentése: csomót viselő kaktusz, csomós kaktusz.

A jelenlegi Lophophora nemzetség első faját Lemaire írta le 1845-ben, és az Echinocactus nemzetségbe sorolta. Theodor Rümpler (1817-1891) 1886-ban Anhalonium nemzetségnév alatt publikálta a fajt, de kiderült, hogy Lemaire ezt a nevet már alkalmazta 1939-ben az általa leírt mai Ariocarpus-ok megnevezésére. A bizonytalanságok elkerülése végett Coulter 1894-ben a Lophophora nemzetségnevet választotta az akkor ismert két faj (williamsii, lewinii) számára. A nemzetség típusfajának a L. williamsii-t jelölte meg. A besorolást illetően még néhány nem számottevő próbálkozás volt, de az amerikai szerzőpáros, Britton & Rose, majd később Alwin Berger (1871-1931) német pozsgásspecialista is önálló nemzetségként publikálva megerősítik a státuszát.

 

Mammillaria nemzetségnév kialakulása

A Mammillaria nemzetségnév a latin mamilla (vagy mammilla) kifejezésből származik, ami magyarul kis emlőt, mellbimbót, bütyköt, dudort, tehát átvitt értelemben szemölcsöt, szemölcsöst jelent, utalva a kaktuszok testén (bordákon, bordák helyén) fejlődő kúpos, hengeres illetve szögletes kinövésekre.

A nemzetségnevet Adrian Hardy Haworth (1772-1833) angol kertész, botanikus, flórakutató és fajleíró adta, aki megfigyelte, hogy bizonyos kaktuszfajok - amelyeket addig főleg az Opuntia nemzetségbe soroltak - virágai nem a szemölcsök csúcsán lévő tövispárnából (areola), hanem azok tövében, a szemölcshónaljakból (axilla) fejlődnek. Ezeket a fajokat kiemelte, csoportosította és az önálló Mammillaria nemzetséget, hozta létre 1812-ben. Az első írásos említése azonban a Mammillaria-nak (M. mammillaris) 1753-ból Carl von Linné (Carolus Linnaeus 1707-1778) svéd természettudóstól származik a Cactus Mammillaria név alatt.


Matucana nemzetségnév kialakulása

A Matucana nemzetség tudományos elnevezése a Peruban található Matucana kisváros helységnevéből származik, mely a fővárostól, Limától 80 km-re, keletre található.

Britton és Rose 1922-ben a teljes kaktuszcsaládot feldolgozó négykötetes „The Cactaceae" c. művükben az Echinocactus nagy gyűjtőnemzetségből kiemeltek a virágok jellegzetessége alapján három fajt, és az élőhelyük után Matucana-nak nevezett új nemzetségbe sorolták őket. A nemzetség típusfajává a Matucana haynei (Salm-Dyck) Britton & Rose fajt választották. Dr. Nathaniel Lord Britton (1859-1934) és prof. dr. Joseph Nelson Rose (1862-1928) amerikai botanikusok voltak.

 

Melocactus nemzetségnév kialakulása

A nemzetség első felfedezett tagjait Carl von Linné nevezte el 1753-ban Cactus melocactus-nak. Amikor e nemzetséget különválasztották a kaktuszoktól, akkor a Linné előtti nevén Melocactusnak kezdték nevezni. 1922-ben Nathaniel Britton és Joseph Rose visszahelyezték rendszertanilag a kaktuszfélék közé. Az 1905-ben tartott botanikai kongresszuson ismételten elvetették a kaktuszfélék közé való besorolást ezért a Melocactus lett a nemzetség helyes megnevezése. Magyarul dinnyekaktuszt jelent.

 

Notocactus nemzetségnév kialakulása

A Notocactus nemzetségnév első tagja a görög notos szóból származik, (jelentése dél, déli) vagyis magyarul délikaktuszt jelent. E kaktusznemzetség kizárólag Dél-Amerikában őshonos, ezt kívánta kifejezni K. Schumann, a névadó. A fajnevet a leíró A. Buining W. Uebelmann tiszteletére adta.

Korábban mind a Link et Otto által 1827-ben közzétett Echinocactus nemzetségbe tartoztak. Buxbaum nemzetséget Dr. Karl Moritz Schumann (1851-1904) neves német botanikus hozta létre 1898-ban, miután több hasonló közös jegy és főleg a feltűnő vörös bibefej alapján leválasztotta e fajt az Echinocactus gyűjtőnemzetségtől.

Alwin Berger (1871-1931) német botanikus, a Notocactus nemzetséget a ma elfogadott rendszertani szintre emelte. Prof. Franz Buxbaum (1900-1979) osztrák botanikus, aki a jelenleg elfogadott, más nemzetségekkel kiegészített (emend. Buxb.) Notocactus nemzetséget hozta létre.

 

Opuntia nemzetségnév kialakulása

A mintegy 300 fajtát magába foglaló Opuntia nemzetség nevének kialakulása az ókori görök Opus városhoz kötődik, ahol Theophrastus (i.e.371 - i.e. 287) a botanika iránt is érdeklődést mutató ógörök tudós, ehető gyümölcsű növényként írta le, s amelyiket „levelei" gyökereztetésével lehet szaporítani. A magyarul fügekaktuszok vagy medvetalp-kaktuszok néven ismert növények legelőször 1753-ban tűntek fel Carl von Linné (eredetileg Carolus Linnaeus), svéd tudós által publikált botanikai alapműben, a „Systema Naturae"-ban - amely műről a cikk első felében már említést tettem. Azonban ekkor még egyszerűen Cactus nemzetségnév alatt szerepelnek. 1754-ben a skót botanikus Phillip Miller már több nemzetségre ossza a kaktuszokat, köztük megjelenik az Opuntia nemzetség is. A skót tudós már a virágok és gyümölcsök formája alapján különbözteti meg a nemzetségeket.

Származási helyén, az amerikai kontinensen az Opuntiához természetesen legendák is fűződnek. Az amerikai kontinens egyik leghíresebb indián civilizációja, az aztékok legendáiban is híven éltek. Az  azték isten, Huitzilopochtli megígérte, hogy elvezeti népét oda, ahol letelepedhetnek, és felépíthetik nagy fővárosukat Tenochtitlánt (a fügekaktuszok helyét). A helyet ott találják meg, ahol egy kaktuszon ülő sast látnak, csőrében kígyóval.

 

Parodia nemzetségnév kialakulása

A tudományos Parodia nemzetségnév dr. Domingo Parodi családnevének latinosított változata. A Parodia nemzetség tudományos neve dr. Carlos Spegazzini (1858-1926) olasz származású botanikus professzortól és kaktuszgyűjtőtől származik. Spegazzini 1923-ban a világhírű tudósról, dr. Domingo Parodi (1823-1890) olasz származású gyógyszerészről és botanikusról, aki elsőként kutatta fel Paraguay növényvilágát, érdeme elismeréseként nevezte el az új kaktusznemzetséget. Spegazzini 1979-től Argentínában élt és dolgozott. A La Plata-i Múzeum Biológiai Intézetének professzora és igazgatója volt.

A nemzetség típusfaja a Parodia microsperma lett. A 2006-ban kiadott The New Cactus Lexikon alapján a jelenlegi Parodia nemzetség alá került besorolásra több, addig önálló nemzetség, ezért Spegazzini leírását ki kellett egészíteni a bevont nemzetségek tulajdonságaival, melyet külön-külön öt csoportban közölnek. A csoportosításból kimaradt a szinonim Malacocarpus Salm-Dick nemzetség, mivel ez korábban sem kapott hivatalos elismerést. Az átsorolásokat még az új kaktuszlexikon megjelenése előtt többek között és nagyrészt Andreas Hofacker, a német kaktuszgyűjtők egyesületének elnöke és az angol Nigel P. Taylor a Royal Botanic Gardens, Kew munkatársa kezdte meg.

 

Rebutia nemzetségnév kialakulása

A Rebutia nemzetség névadója egy francia kaktusz specialista, Pierre Rebut (1828-1898). Ezen nemzetséggel foglalkozott Karl Moritz Schumann, aki 1895-ben írta le a fajt.

 

Sclerocactus nemzetségnév kialakulása

A sclerocactus összetett szó, görög eredetű. A sclero magyarul „keményet" „kegyetlent" jelent, utalva a növény magjainak burkára, illetve a félelmetesen hosszú tövisekre. Vagyis magyarul a sclerocactus „kemény kaktuszt" jelent.

 

 

 

Stenocactus nemzetségnév kialakulása

A nemzetséget már a 19. században leírták, de meglehetősen hosszú és nyakatekert nevezéktani történelme van. Jelenleg a nemzetség a Stenocactus nevet viseli, de a gyűjtők és forgalmazók körében sokszor ma is Echinofossulocactus néven szerepel.

Steno latinul keskenyt jelent, azaz a mai nevük alapján keskenykaktuszoknak is hívhatnánk, utalva ezzel az elvékonyodott lemezbordákra.

 

Thelocactus nemzetségnév kialakulása

A Thelocactus összetett tudományos nemzetségnév első tagja az ógörög-latin eredetű thele, illetve thelos szóból származtatható, amely önállóan a bütyök, csecsbimbó, dudor, emlő, göb, gumó, szemölcs, vastagodás, jelentésekkel bír. A nemzetség fajaira vonatkoztatva az összetett szónak a bordák sajátságos felépítése, tagozódása miatt szemölcsös bordájú kaktusz, vagyis szemölcsöskaktusz a jelentése. (Nem tévesztendő össze a magyar elnevezés a mammillária magyar jelentésével.)

A nemzetségből az első a T. leucacanthus volt, ami megjelent Európában. Ezt a fajt Wilhelm Friedrich von Karwinsky (1780-1855) fedezte fel Zimapán (Hidalgo állam) közelében, aki 1830 körül elküldte a növényt a müncheni botanikus kertnek. Akkoriban Echinocactus-ként azonosították, ahogy az történt a gömb alakú kaktuszok többségével. A Thelocactus név nagyjából 68 évvel később jelent meg a szakirodalomban, amit K. Schumann alkalmazott elsőként. Ezt a nevet kétkötetes művében, az 1898-ban kiadott Gesamtbeschreibung der Kakteen-ben használta elsőként. 24 évvel később Britton & Rose a Thelocactust nemzetségi rangra emelték, miközben típusfajként aThelocactus hexaedrophorus-t jelölték meg, a nemzetség eleinte 6, majd 12 fajból állt, melyek még ma is ide tartoznak. A nemzetség több revízión és átsoroláson ment keresztül, így a rendszertani helyzete bonyolult.


Turbinicarpus nemzetségnév kialakulása

A Turbinicarpus nemzetségnév jelentése két idegen kifejezés - a latin turbo, melynek jelentése csiga, forgó, örvénylő, valamint az ógörög karpos szó, melynek jelentése termés - összevonásából jött létre. A nemzetségnév tehát a csavarodott kúpos, gömbölyded csiga alakú termésformát adja vissza.

A Turbinicarpus nemzetségnevet Curt Backeberg (1894-1966) kaktuszkutató használta először, s Franz Buxbaum (1900-1979) kaktuszszakértővel írták le közösen. A termések jellegzetes formája alapján különítették el őket. Korábban az Echinocactusokhoz, majd pedig a Strombocactusokhoz sorolták be. A nemzetség felülvizsgálatát 2003-ban Davide Donati biológus végezte el.

 

 

 


Még nincsenek megjegyzések. Hozzászóláshoz regisztráció szükséges.