A tizenkilencedik szatmárnémeti kaktuszkiállítás egyik kiemelkedő eseménye volt, hogy meglátogathattuk Puscas János gyűjtőt, az Aztekium Kaktuszgyűjtő Egyesület egyik hajdani alapító tagját.

Egyesületi tagok kis csapatához csapódva, az a megtiszteltetés ért, hogy ellátogathattam Szatmár egyik jelentős kaktuszgyűjtőjéhez, a nyolcvanas évien túl lévő Puscas Jánoshoz.

János bácsi szívélyesen fogadta a kis küldöttséget, régi és új tagokat ugyanazzal a szeretettel terelte be házának udvarára, ahol igazi kaktuszgyűjtő paradicsom tárult elénk. Több száz kaktusz különböző fajtái, ősrégi Aloék, Grusoniik, két métert is meghaladó Cereusok.

Az egyesület vezetősége is jelen volt, s ezúttal nemcsak látogatóba jöttek, hanem megtisztelő feladatuk is volt. Lőrincz István elnök érdemoklevelet nyújtott át János bácsinak, aki meghatódott a megtisztelő figyelmesség láttán, s nem is maradt szem szárazon.

János bácsi nemcsak kaktuszgyűjteményét mutogatta előszeretettel, hanem bepillantást engedett gyűjtő szenvedélyének fellegvárába is, ahol különleges pipa-, kiskanál-, tányérkiállítás exkluzív csodálói lehettünk.

A jó hangulatú beszélgetés során elengedhetetlenül előkerültek az emlékek legmélyebb bugyraiból a régvolt kaktuszkiállítások vicces momentumai. Meg azon is el elmélkedtünk, hogy milyen gyorsan eltelt az idő, s a hajdan aprócska gyerekekből mára már meglett férfiak lettek, aki ha szükséges segítenek a pakolásban.

Aztán előkerült egy album, tele régi fotókkal hajdani kiállításokról, különböző eseményekről. Mondanom sem kell, voltak nagy rácsodálkozások, pl. hogy egyeseknek mennyi haja vagy éppenséggel bajusza volt még akkor... Puscas Jani bácsiról megtudtuk, hogy díszmadarakkal is foglalkozott, még versenyekre is járt velük.

Kora ellenére ma is nagyon aktív és a technikát sem veti meg. Utóbbi onnan is kiderült, hogy beszélgetés közben felhozta, hogy a minap a kaktuszgondozásról keresgélt a neten, s megörült, hogy az Aztékium Egyesület honlapján milyen sok hasznos dolgot fedezett fel ezzel kapcsolatban.

A kellemes beszélgetést megzavarta egy gyorsan feljövő vihar, s beterelte a látogatókat a gyönyörű udvarról, s az üvegházban megvárva a zivatar végét, szétszéledt a társaság.