A Mammillaria fajok közül ez az egyik leggyorsabban sarjadzó, gyorsan telepet alkot. Akárcsak a Mammilláriák többsége ez is igen könnyen nevelhető.

A gyűjteményben is kétféle Mammillaria prolifera található: a hétköznapibb M. prolifera var. prolifera, illetve a M. Prolifera var. texana. Elég strapabíró tövises növénynek számítanak, amely nemcsak aprócska virágaival, de piros terméseivel is rendkívül dekoratívak.

Őshazájuk Mexikó, Texas déli része, illetve Közép-Amerika egyes régiói. Száraz, sziklás területeken él, ahol sok napfényt kap és nagyon jó vízelvezetésű talajban nőnek jól.

Mammillaria prolifera var. prolifera az alapváltozat, világoszöld szárakkal, sárgásfehér tövisekkel, sárgás virágokkal. M. prolifera var. texana Texasban és Észak-Mexikóban honos, általában kisebb testű, rövidebb tövisű forma.

Először Philip Miller 1768-ban a Cactus proliferus nevet használta az első leírásban. Később Adrian Hardy Haworth áthelyezte ezt a fajt a Mammillaria nemzetségbe, így a ma elfogadott tudományos név: Mammillaria prolifera. Ő az elsők között foglalkozott a kaktuszok részletes rendszerezésével, és számos ma is használt fajnevet vezetett be.

Leírás

Gömbölyded vagy kissé megnyúlt, világoszöld színű. Gyakran sarjakat képez, így idővel párnát, kisebb telepet alkothat.

Kisméretű, gömbölyded vagy kissé megnyúlt a törzse, s számos elágazó sarjat növeszt, egész telepeket alkotva. A törzs henger alakúak, zöld színűek, s nagyjából 9 cm magasra nőnek.

A areolák hónaljában több hosszú finom szálacskát találhatunk. Az areolák csúcsán kör alakban 25-40 rövid tövis helyezkedik el, ezek közepén pedig egyenes sárgás színű 4-9 mm-es tövis található. Tövisei rövidek, sárgás vagy fehéres színűek.

Gyökerei a föld felszínéhez közel maradnak, mivel a felvett vizet a törzsében tárolja.

Virág

Krém vagy rózsaszínes sárga színű, 10-18 mm hosszú. Apró, kb. 1–1,5 cm-es, sárga vagy sárgásfehér színű, gyakran gyűrűszerű koszorúban nyílnak a növény tetején.

Virágzása gyakran nagyon bőséges, így kis mérete ellenére látványos dísznövény. S több gyűjtő emiatt kedveli.

Termése hengeres alakú, piros, úgy nagyjából 20 mm-es. Magvai feketék. Maguk a termések is nagyon dekoratívak.

Termése nemcsak díszítő, hanem ehető is, enyhén édes ízű.

Tartása

Ahogy azt már fentebb említettem, az egyik legstrapabíróbb kaktusznak számít. A kaktuszok általános tartási szabálya vonatkozik erre a fajtára is. Talaja laza, kavicsos, jó vízelvezetésű legyen.

Melegkedvelő és nem szereti a hideget, és a fagyot sem bírja.

Akkor fog igazán jól virágozni, ha megfelelő körülmény között nevelkedik.

Szaporítás

Könnyen szaporítható sarjakról, amelyek már az anyanövényen gyökeret eresztenek.

Ugyanakkor a magok kikelési aránya is nagyon jó.

Tavasszal egy sarjat leválaszthatunk, legalább egy hétig pihentetjük száraz helyen, hogy a leválasztáskor keletkezett sérülések teljesen behegedjenek. A kaktuszoknak való talajba (meghálálják, ha ekkor fehér perlitet is keverünk bele) elültetjük, nem túl mélyre téve.