Echinocactusokról és Ferocactusokról már tudjuk, hogy jó tartási körülmények között túlélnek minket, viszont nem ők a rekorderek. Az igazi matuzsálemek az oszlopos kaktuszok nagy családjából kerültek ki.

Mindig is foglalkoztatott a kérdés, hogy meddig életképesek a kaktuszok? Ahogy nekünk is, így kedvenceinknek is csak bizonyos élettartam áll genetikailag a rendelkezésére. Minél öregebb egy kaktusz, annál fogékonyabb a betegségekre, amelyek aztán a pusztulásukhoz is vezethet.

A kaktuszok családjában akad olyan fajta, amely csak pár évig életképes, s akadnak olyanok is, amelyek több száz évet is megérhetnek. A Ferocactusok között létezik olyan is - mint pl. a Ferocactus wislizenii - amely igazoltan elérte a 130 évet is. Az is köztudott, hogy a Ferocactusok csak idős korban, úgy 20-30 éves korukban kezdenek el virágozni.

Az ismertebb „nagyöregek“ csoportja az Echinocactusok nemzetségéből kerülnek ki. Pl. az Echinocactus platyacanthus szülőföldjén a becslések szerint 100-250 éves kort is képes elérni.

A közismertebb Echinocactus grusonii is ilyen hosszasan életképes - természetes élőhelyén akár több mint 100-150 évet is elérheti - s az is köztudott, hogy ezek is csak idős korban, harmincéves kort megérve kezdenek el virágozni. Itt szeretném megemlíteni, hogy már nekem is van egy E. Grusonii, amely 2024-ben virágzott először.

Négy legöregebb

A matuzsálemek között a csúcstartó a Saguaro kaktuszok. A Guinness Rekordok szerint a Pachycereus pringlei és a Carnegiea gigantea (saguaro) közösen a leghosszabb életű kaktuszfajok között szerepelnek, amelyek képesek túllépni a 200 évet, s ritkán akár 300 évet is elérhetnek.

Ezek természetes élőhelyükön, azaz Arizonában és Mexikóban el kell érjék a 70 éves életkort, hogy először virágozzanak, s átlagosan 150 évet élnek.

A világ négy legidősebb kaktuszaként nyilvántartott tövises is a Saguaro fajtából került ki. Az egyik, egy Carnegiea gigantea az arizónai Oro Valley-ben élt, több mint 12,2 méter magas volt és 200 éves, amikor 2003-ban egy vihar gyökerestől kitépte és elpusztult.

A másik ugyancsak Arizónában, a Horseshoe tóhoz közel, Tonto erdőben volt és a „Grand One“, azaz „Egyetlen Nagy“ névre hallgatott. A 14 méter magas ugyancsak Carnegiea gigantea fajtájú kaktusz életkorát 180 és 300 év közöttire becsülték, amikor nyilvántartásba vették. 2005-ben a világ legnagyobb kaktusza címet tudhatta magáénak. A kaktusz egy tűzvészben megsérült, s 2007-ben elpusztult.

A Saguaro Nemzeti Parkban, Tucsonban volt egy Carnegiea gigantea melyről úgy véltek, hogy több mint 300 éves, s az „Old Granddaddy“, azaz az „Öreg nagypapi“ néven becézték. 12,2 méter magas volt és 52 karral rendelkezett, mielőtt elpusztult. „Öreg nagypapi“ volt minden idők legidősebb ismert kaktusza a világon. 1990-ben pusztult el, baktériumfertőzés miatt, amely tipikus probléma az idősödő kaktuszoknál. Mielőtt „Öreg nagypapi“ elrohadt volna, az egyik legtöbbet látogatott és fényképezett kaktusz volt a Saguaro Nemzeti Parkban.

A fenti három Saguaro már elpusztult, viszont Mexikóban él egy Pachycereus pringlei, amely mai napig is megvan, s ezt is több mint 300 évesnek ítélik. A „Mexikói Óriás Bogáncs“ (Mexican Giant Cardon) 18,3 méter magas, azaz nagyjából 6 méterrel magasabb mint a legmagasabb saguaro. Ennek a fajtának a nevét a legenda szerit még a felfedezője, s első leírója, Hernan Cortes adta, aki először feljegyezte ezt a kaktuszfajtát és mint bogáncsot (spanyolul Cardon) írta le.

Többnyire hosszú életűek a kaktuszok

A legtöbb kaktuszfajta több éven keresztül is velünk marad, ha jó körülmények között tartjuk. Ezen a téren a „hordó“ kaktuszok a vezéregyéniségek, amelyek akár a száz évet is meghaladják.

Viszont akad még néhány hozzájuk hasonlóan hosszú élettartammal kecsegtető kaktuszfajta.

Nézzük a listát, hogy néhány ismert nemzetség meddig életképes:

• Az oszlopos kaktuszok között a Cephalocereus columnatrajani akár a 100-150 évet is elérheti.
• A Neobuxbaumia macrocephala pedig megközelítőleg 200 évig is élhet.
• A „medvetalp“ néven közismert Opuntiak élethossza 20-tól 30-40 éves korig tehető.
• S igazán tininek számít a kaktuszok nagy családjában az Escobaria robbinsorum, amely mindössze 17 évig életképes.
• Az egyre népszerűbb Astrophytum egyes fajtájának az élettartamát úgy 80 évre becsülik.
• Az ugyancsak közkedvelt, s gyűjtők körében igencsak elterjedt Mammillariák körülbelül 40-50 évig élnek.
• Az Echinopsis családba tartozók - s itt található az Echinopsis eyriesii, közismertebb nevén a paraszt- vagy sünkaktusz is, amely szinte minden háztartásban előfordul legalább egyszer - átlagosan 40-60 évig is életképesek.
• Copiapoa-k esetében a növekedés nagyon lassú, sok faj/subfaj éveken át alig változik – ez megnehezíti az életkor pontos meghatározását, de becslések szerint úgy átlagosa 50-100 évig is képesek élni.
• A Dél-Amerikából származó Gymnocalycium nemzetség fajtái is hosszú életűek, átlagosan 80-120 évig életképesek, ismertek 120 évnél idősebb üvegházhatású egyedek is.
• A Notocactusok és Paródiák hasonló élettartamúak 30-40 évig élnek a becslések szerint.
• A másik végletek egyike a Setiechinopsis mirabilis, amely csak néhány évet, 3-5 évet életképes, s aztán elpusztul.