Hónap növénye: Acanthocalycium klimpelianum „violaceflorum” – a különleges virágú
Virágai nélkül nem különösebben feltűnő jelenség. Mindaddig teljesen átlagos kaktusznak tűnik, ameddig meg nem jelennek különleges halvány lilás árnyalatú hatalmas virágcsodái.

Hozzám a Latis-gyűjteménnyel együtt került be három idősebb Acanthocalycium klimpelianum f. violaceflorum. Kettő közülük a violaceflorum fajta, azaz lilavirágú és egy pedig inkább rózsaszínes virágú. A névtáblájukon szereplő adatok alapján 2000 áprilisában keltek ki, magról. Emellett még másik két kisebb fajtát is kaptam Acanthocalycium violaceflorum név alatt.

 

A fajta nevet Curt Backeberg adta, s először 1935-ben megjelent a Kaktus-ABC (Backeberg & F.M.Knuth) könyv 226.oldalán.

Argentínából, egész pontosan az ország északnyugati és északkeleti részeiről származik.

Az Acanthocalycium fajták a Cactus családon belül a Cactoidea alcsaládhoz, a Trichocereeae törzshöz tartoznak.

 

Szinonimái:

  • Echinopsis klimpeliana Weidlich & Werderm, 1928;

  • Lobivia klimpeliana (Weidlich & Werderm.) A.Berger, 1929;

  • Spinicalycium klimpelianum (Weidlich & Werderm.) Frič

  • Acanthocalycium spiniflorum f. klimpelianum (Weidlich & Werderm.) Donald

  • Acanthocalycium spiniflorum var. klimpelianum (Weidlich & Werderm.) Donald

  • Lobivia spiniflora var. klimpelianum (Weidlich & Werderm.) Rausch, 1987.

 

Ha az Acanthocalycium klimpelianum „violaceflorum" szinonimáit nézzük, rájöhetünk, hogy elég gyakran sorolták be más és más fajokhoz, s egyáltalán nem könnyű tisztázni, hogy hová is tartozik. Megtaláltam olyan néven is, mint Acanthocalycium spiniflorum f. violacerum. A botanikusok többsége egyetért abban, hogy az eddig ezen fajtán belül leírt variánsokat be lehetne sorolni az Acanthocalycium violaceum név alá.

 

Leírás

Egyedülálló növény. Gömb alakú, öregebb korára kicsit hosszúkás alakúvá válik. Magassága 20 centitől akár 60 cm-ig is terjedhet, szélessége pedig 10-20 cm közötti. Sűrűn bordázott, akár 16-20 bordája is lehet. Az areolák másfél-két centinként helyezkednek el a bordákon. Az areolákból 10-20 erős tövis is meredezhet, ezek sűrűek, vékonyak, hosszúak, enyhén íveltek is lehetnek, sárga vagy éppenséggel méz-sárga színűek. Mindenképp 3 centinél hosszabbak. Bojtos gyökérzettel rendelkezik.

Szaporítani magról lehet, azonban ez elég lassan nő. Nagyon ritkán, szinte soha nem hoz sarjakat, de ha esetleg mégis, akkor ezekkel is lehet szaporítani.

 

Különleges virága

Az A. spiniflorus f. violaciflorus legfontosabb ékessége virága, amely trombita alakú. Igen jelentős méretű is lehet, hiszen a 4 cm-es átmérőtől kezdve elérheti akár a 7,5 cm-es átmérőt is. S mivel többnyire egyszerre több virág is nyithat, akár egy koronát formálva a növény csúcszához közel, ez csodálatos látványt nyújt. Külön kiemelném a virág halvány lila színét, ami egyedivé és különlegessé teszi ezt a kaktuszt. Kevés olyan kaktusz ismeretes, amelyiknek ilyen halványlilás színű virága van. (Az kb. 1500 darabot számláló gyűjteményemben az Acanthocalycium klimpelianum „violaceflorum" az egyetlen ilyen színnel rendelkező növény.) Azonban előfordul e fajtánál, hogy fehér virággal rendelkezik. Ez nem túl gyakori.

Késő tavasszal jelennek meg először a virágok, s a nyár folyamán növényünk több alkalommal is megörvendeztethet velük. Az első virágok a legnagyobbak, ezek átmérője elérheti a 8 cm-t is.

Elég könnyen virágzó fajta.

 

Tartása

Az A. klimpelianum violaceflorum, és úgy általában az Acanthocalyciumok tartása nem különösebben nehéz. Emiatt és csodás virágai miatt elég népszerű fajta a gyűjtők körében is.

Leginkább nyáron nő, s nem különösebben igényes. Rendkívül jó, nagyon porózús talajt igényel. Nyáron ugyan kedveli a több vizet és nem is szereti, ha növekedési időszakában sokáig szárazon marad, de ezen kaktusz esetében is vigyázzunk a túlöntözéssel. Be kell tartani a szukkulensek locsolására vonatkozó legalapvetőbb szabályt, azaz csak és kizárólag akkor öntözzük, ha a talaj teljesen kiszáradt.

Amennyiben azt szeretnénk, hogy sok és nagy virágokkal örvendeztessen meg növényünk, akkor tavasz végén, nyáron elején magas Kálium tartalmú tápszert/tápoldatot adjun neki.

Mindenképp szüksége van a teljes és közvetlen napfényre, minél hosszabb ideig, ahhoz, hogy tövisei tömörek és erősek legyenek, növényünk ne nyúljon meg és élénk zöld színű maradjon.

Télen teljesen szárazon tartsuk, s természetesen locsolás nélkül. Elég jól viseli a hideget, rövid ideig akár a -12 fokot is kibírja, azonban védelem nélkül sérülések szenvedhet. Ezért inkább teleltető helyen vészelje át a hideg évszakot.

(A képen saját növényem látható.)

 


Még nincsenek megjegyzések. Hozzászóláshoz regisztráció szükséges.